"Az Onedin család" a három testvér: a kissé bumfordian és olykor ostobán törtető Robert, a szépséges és csábító Elisabeth és a jóképű, de többnyire megközelíthetetlennek tűnő kemény üzletember és rettenthetetlen tengerész, James története. A sikeres tv-sorozat alapjául szolgáló, a múlt században játszódó, fordulatokban és izgalmakban gazdag regények megannyi olyan titkot is elárulnak az Onedin családról, melyről a tv-sorozatból nem értesülhettünk.

A Forsyte-Saga A Viktória-korszak Angliájának nagy regényírója realista kritikával vizsgálja és ábrázolja a századforduló angol társadalmát. Főművében valóságos mondává, legendává, „szágává” szövi a Forsyte-család egymást követő nemzedékeinek történetét. Ez a család a birtoklási szenvedély jelképének tekinthető. Életeleme a pénz, a vagyon, melyet örökölt és gyarapítani már alig tud, de körömmel-foggal meg akar őrizni. A Forsyte-regényeket az író két ciklusba foglalta össze. Az első ciklus a Forsyte-Saga, mely három regényből (A tulajdonos, Válóper és Ez a ház kiadó), továbbá két intermezzóból, közjátékból, összekötő elbeszélésből áll. A cselekmény 1886-ban indul meg, az öreg Jolyon házában, és elvezet a búr háborúba, Viktória királynő temetésére, a százegy éves Timothy Forsyte halálos ágyához. Tanúi vagyunk Bosinney építész, Soames Forsyte és ifjabb Jolyon, a művész Forsyte szerelmi drámájának. A ciklus első felének izgató nőalakja a szép és bájos Irene, míg a ciklus végén már az első világháború utáni nemzedék lép színre, és a nyughatatlan Fleur házasságának története már egy másik Anglia jellemző vonásait tünteti fel.

A Clearyek története Új-Zélandon kezdődik és Ausztráliában folytatódik, ahonnan csak a második világháború szörnyű eseményei sodornak el egy-egy családtagot a jó öreg Európába.
A Cleary család a gyönyörű ausztrál tájakon küzd a boldogulásért az anya vezetésével. Fee erős egyénisége szilárd erkölcsi alapon áll, mindent megtesz családjáért, élete a kötelességteljesítés mintaképe. Gyermekeit mégsem tudja megóvni a keserves csalódásoktól, és a ragyogó napsütötte táj is kiszámíthatatlanul szeszélyes - hirtelen támadt kegyetlen bozóttűz ragadja el egyik fiát....
A két női főszereplő: Fee és Meggie - anya és leánya - élete a sors különös játéka folytán hasonlóvá válik egymáshoz, mindketten olyan férfit szeretnek, akitől a társadalom elválasztja őket, s a szerelmükből született gyermekek feje fölött a tragédia sötét árnya lebeg....

Scarlett O'Hara, Észak-Georgia ünnepelt szépsége tizenhat esztendős, amikor e monumentális regény első lapjain találkozunk vele, és huszonnyolc, amikor elbúcsúzunk tőle. A közben eltelt tizenkét esztendő nem csak Scarlett életében sorsformáló időszak: átalakul szűkebb környezete, de tágabb pátriája, az amerikai Dél is - mert közben lezajlik az amerikai polgárháború, Észak és Dél harca, amely mindkét félnek mérhetetlen szenvedést okoz. Margaret Mitchell, maga is a Dél szülötte, tízévi gondos kutatómunka után részletes és hű képet fest a háborús Dél megrázó hétköznapjairól s a vereség utáni újrakezdés megpróbáltatásairól. A regény 1936-ban jelent meg Amerikában, s addig ismeretlen szerzőjét egy csapásra világhírűvé tette, néhány év alatt több millió példány kelt el művéből, s elnyerte a legrangosabb amerikai irodalmi kitüntetést, a Pulitzer-díjat. 1939-ben azóta is nagy sikerrel játszott filmet forgattak belőle Vivien Leigh, Clark Gable és Leslie Howard főszereplésével. A szép Scarlett O'Hara viharos szerelmeiről és örök szenvedélyéről, a családi birtokról szóló regény lebilincselő olvasmány.

A Remény négy izraeli katonatiszt története és asszonyaiké, akiket szeretnek. A bécsi születésű, kulturált Zev Baraké; a vallásos, vakmerő vadászpilótáé, Benny Luriáé a keserűen gunyoros és titokzatos mosszados Sam Pasternáké és a Don Kisote becenévre hallgató, egyáltalán nem „búsképű” katowicei menekülté, aki öszvérháton érkezik első izraeli csatájába, majd az évek során magas rangra emelkedik. Három emlékezetes izraeli nőalak mellett, egy amerikai CIA tisztviselő okosan elragadó leányi formálja meg a szerző a főhősök finoman szövődő szerelmi történetében. S mindehhez az Izraeli Függetlenség Háború és a Hatnapos Háború fordulatos, izgalmas eseményei nyújtják a hiteles hátteret, amelyekből elénk tárul egy maroknyi nép harca a túlélésért. Századunk egyik legsikeresebb írója új remeke, az amerikai kiadással egyidőben, két kötetben kerül a magyar olvasóhoz.

Az író regényfolyama a második világháború után kikiáltott izraeli állam történetének kezdeti, meghatározó évtizedeit eleveníti fel. Az első része a függetlenségi harcok, majd az úgynevezett szuezi incidens eseményeit mutatja be 1947 és 1957 között, egy olyan fordulatos történetben, amelynek szereplői fiatal zsidó katonák, akikből a harcok során az új ország hadseregének vezető tisztjei, hősei kikerültek. 1947 végén az Egyesült Nemzetek ajánlása egy zsidó és egy arab államra osztotta Palesztinát, a zsidók elfogadták a megoldást, ám az arabok nem: az érdekellentét véres harcokhoz vezetett. Az aprócska "Zsidó Állam" hadserege a nehezen megszerzett függetlenségért küzdött. Ez a történelmi színtér, amelyen megjelenik Wouk fiatal hőse, Zev Barak kapitány. A regény az ő fordulatokban gazdag politikai karrierjén, illetve magánéletén keresztül mutatja be a heroikus küzdelmet, amelyek során a zsidóság számottevő tényezőként jelent meg a Közel-Keleten. Barakkal együtt formálódnak barátai. Az ő barátságuk, szerelmeik története is ez a regény, amely személyes hangon szól , miközben közelebb visz a Mosszad titokzatos célkitűzéseinek megértéséhez. A hétköznapok problémáin keresztül idézi Izrael hősi korszakát, amikor a zsidóság 19 évszázadnyi szétszóródása után a fennmaradásért folytatott küzdelem közepette sodródott a Szuezi Háború véres történéseibe. A Remény a zsidóság legújabbkori történelmének hősi eposza; nemcsak témaköre, de fordulatos témavezetése alapján is.

A Remény négy izraeli katonatiszt története és asszonyaiké, akiket szeretnek. A bécsi születésű, kulturált Zev Baraké; a vallásos, vakmerő vadászpilótáé, Benny Luriáé a keserűen gunyoros és titokzatos mosszados Sam Pasternáké és a Don Kisote becenévre hallgató, egyáltalán nem „búsképű” katowicei menekülté, aki öszvérháton érkezik első izraeli csatájába, majd az évek során magas rangra emelkedik. Három emlékezetes izraeli nőalak mellett, egy amerikai CIA tisztviselő okosan elragadó leányi formálja meg a szerző a főhősök finoman szövődő szerelmi történetében. S mindehhez az Izraeli Függetlenség Háború és a Hatnapos Háború fordulatos, izgalmas eseményei nyújtják a hiteles hátteret, amelyekből elénk tárul egy maroknyi nép harca a túlélésért. Századunk egyik legsikeresebb írója új remeke, az amerikai kiadással egyidőben, két kötetben kerül a magyar olvasóhoz.

Az író regényfolyama a második világháború után kikiáltott izraeli állam történetének kezdeti, meghatározó évtizedeit eleveníti fel. Az első része a függetlenségi harcok, majd az úgynevezett szuezi incidens eseményeit mutatja be 1947 és 1957 között, egy olyan fordulatos történetben, amelynek szereplői fiatal zsidó katonák, akikből a harcok során az új ország hadseregének vezető tisztjei, hősei kikerültek. 1947 végén az Egyesült Nemzetek ajánlása egy zsidó és egy arab államra osztotta Palesztinát, a zsidók elfogadták a megoldást, ám az arabok nem: az érdekellentét véres harcokhoz vezetett. Az aprócska "Zsidó Állam" hadserege a nehezen megszerzett függetlenségért küzdött. Ez a történelmi színtér, amelyen megjelenik Wouk fiatal hőse, Zev Barak kapitány. A regény az ő fordulatokban gazdag politikai karrierjén, illetve magánéletén keresztül mutatja be a heroikus küzdelmet, amelyek során a zsidóság számottevő tényezőként jelent meg a Közel-Keleten. Barakkal együtt formálódnak barátai. Az ő barátságuk, szerelmeik története is ez a regény, amely személyes hangon szól , miközben közelebb visz a Mosszad titokzatos célkitűzéseinek megértéséhez. A hétköznapok problémáin keresztül idézi Izrael hősi korszakát, amikor a zsidóság 19 évszázadnyi szétszóródása után a fennmaradásért folytatott küzdelem közepette sodródott a Szuezi Háború véres történéseibe. A Remény a zsidóság legújabbkori történelmének hősi eposza; nemcsak témaköre, de fordulatos témavezetése alapján is.

A Remény négy izraeli katonatiszt története és asszonyaiké, akiket szeretnek. A bécsi születésű, kulturált Zev Baraké; a vallásos, vakmerő vadászpilótáé, Benny Luriáé a keserűen gunyoros és titokzatos mosszados Sam Pasternáké és a Don Kisote becenévre hallgató, egyáltalán nem „búsképű” katowicei menekülté, aki öszvérháton érkezik első izraeli csatájába, majd az évek során magas rangra emelkedik. Három emlékezetes izraeli nőalak mellett, egy amerikai CIA tisztviselő okosan elragadó leányi formálja meg a szerző a főhősök finoman szövődő szerelmi történetében. S mindehhez az Izraeli Függetlenség Háború és a Hatnapos Háború fordulatos, izgalmas eseményei nyújtják a hiteles hátteret, amelyekből elénk tárul egy maroknyi nép harca a túlélésért. Századunk egyik legsikeresebb írója új remeke, az amerikai kiadással egyidőben, két kötetben kerül a magyar olvasóhoz.